Önéletrajz

Nemrég találtam megemról egy bébi naplót és az volt benne: A doktor bácsi három figyelemreméltó mondata születésem után:1.Én már segítettem át lovakat szülésen és ez a kisgyermek arra az édes kiscsikóra emlékeztet.Ezt most szépen át is firkáltam..De van még...  2.Hölgyem,csodaszép a kislánya! Nah ezen most nagyon felhúztam magam:@! De sajnos van még... 3."Nővérke, segítsen mert én nem tudom megállapítani.Ez egy kis kuki akar lenni?ÚÚÚ! Mostmár teli a pohárka:@!!!!De volt még ilyen élményem 5 évesen...elmentünk pszichológushoz mert barbienak akrtam öltözni de nem akartam se maszkot se arcfestést...azt mondta az a néni hogy legyek fersangon ló és nem kell magamat kifestenem mert eleve olyan mintha most is egy lónak simogatnám a szőrős pociját..

Szóval, miután megszülettek, beadtak egy lovardába, mert nem vállaltak. Ott szeredtem meg igazán a Barbizást. Mindig elmentünk Barbie boltba, Teofillal mindig játszottunk Papás-mamásat ,nagyon király volt...5 éves koromban megtanultam lovagolni...csak az volt a nehéz, hogy folyton galoppoztam, miközben a Teofil a hátamon ült!

6 évesen kikerültem én meg Teofil a lovardából és hozzá költözhettem. Mivel az ő szülei nem akartak sohasem háziállatot, ezért nyáron elvittek Dizní Lendbe és ott hagytak. Csipkerózsika befogadott, és mivel már ő sem vállalt, megszúrta az ujjamat a varrógéppel...így 1 évig csak aludtam. Mikor eljött az az ünnepélyes nap, hogy felkelek, egy Domokos nevű fiú megtalált Csipkerózsika mellett, aki férfi ruhákban ült, én meg ott feküdtem a baldahinos ágyban s vártam az én mosolygós nyuszikámat...elcsattant az első csók. Felkapott az ölébe, és leesett a lépcsőn, azért, mert nagy pacikat elég nehéz cipelni. Ezért most őt kellett kórházba vinni. Végre 9 évesen bekerülhettem az iskolába, és az elsővel kezdtem. Sajnos megbuktam, de mivel az én drága szőke pacim (TEOFIL) volt az osztályfőnök, nem mondta, hogy ismételjek osztályt, csak menjek át másik suliba. Így kerültem az Erkel Ferenc Általános Iskola És Gimnáziumba, ahol már az 5.kel kezdtem. Mivel csak az 1.t jártam ki, azt is nagy nehezen, ezért semmit nem tudtam egy tantárgyból sem. Közeledik a félév, és én itt állok a gép előtt, fésülgetem a sörényemet és nézem a csillagos eget...és semmit nem tanulok már több hónapja. Szóval tuti, hogy meg fogok bukni.